„Megvédjük a világot amit isten teremtett": az apácák, akik felveszik a harcot a Big Tech-kel

Susan Francois nővér nem éppen olyan, mint amilyennek a legtöbben egy katolikus apácát elképzelnek.

Nem viseli a hagyományos apácaruhát, és aktív a TikTokon. A profilja tele van olyan videókkal, amelyek egy bevándorlókat fogva tartó központ előtt mutatják őt az Egyesült Államokban, New Jersey államban, ahol a bevándorlók és családjaik érdekeiért áll ki.

Susan nővér azonban más aktivista tevékenységéért is egyre nagyobb figyelmet kap.

Ő és apácatársai úgynevezett részvényesi aktivisták a Békés Szent József Nővérek (Sisters of St Joseph of Peace) kongregációban – amelynek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban összesen 88 nővér a tagja.

Részvényesi pozíciójukat arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak nagyvállalatokra olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az éghajlatváltozás, az őshonos népek földjogai, és a faji igazságosság.

„A nővérek kincstárosaként én képviselem az érdekeinket (…) amikor azt kérjük a vállalatoktól, hogy lépjenek fel a közjó érdekében" – mondta.

A nővérek nemrég azt próbálták meg elérni, hogy a Palantir technológiai óriásvállalat igazgatótanácsa foglalkozzon az aggályaikkal. Az apácák úgy vélték, hogy a vállalat mesterségesintelligencia-szoftverét az Egyesült Államok Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatala (ICE), valamint más állami szervek „a bevándorlók nyomon követésére használják, hogy őrizetbe vegyék és kitoloncolják őket".

Érvelésük szerint ez az emberi jogok megsértését jelentheti.

A nővérek azt akarták elérni, hogy a Palantir készítsen emberi jogi hatásvizsgálatot (HRIA-t), amely azt vizsgálná, miként használják a vállalat termékeit és szolgáltatásait, hogy mérsékelni lehessen az esetleges káros hatásokat.

Ehhez úgynevezett részvényesi határozati javaslatot nyújtottak be – ez egy konkrét intézkedést szorgalmazó indítvány, amelyről aztán a vállalat éves közgyűlésén szavaznak.

A javaslat mindössze a szavazatok 13%-át kapta meg, Susan nővér azonban így is győzelemként értékelte az eredményt, mondván, hogy a vállalat alapítói a szavazati jogot biztosító részvények 49,9%-át birtokolják.

„A [teljes] külső részvényesi szavazatok 56%-a a nővérekkel értett egyet" – mondta. „Szerintem sokatmondó, hogy ilyen sok részvényes értett egyet velünk."

A BBC megkereste a Palantirt, hogy nyilatkozzon az ügyben, de a vállalat nem válaszolt.

A részvényeseknek korábban kiadott nyilatkozatában azonban a vállalat közölte, hogy az apácák fellépése „a Palantir tevékenységével kapcsolatos félreértéseken és pontatlanságokon alapult", továbbá hogy a Palantir nem adatkezelő vállalat, nem értékesít személyes adatokat, és nem nyújt adatbányászati szolgáltatást.

A szavazásra kevesebb mint két héttel azután történt, hogy XIV. Leó pápa májusban bemutatta első enciklikáját, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciát „le kell fegyverezni", nehogy „uralma alá hajtsa az emberiséget".

A pápa azzal érvelt, hogy a mesterséges intelligenciát „a közjó érdekében" kell használni, és meg kell őrizni az emberi méltóságot.

A szavazás időzítése véletlen egybeesés volt, Susan nővért azonban bátorította az enciklika: „Sokszor, nagyon sokszor elolvastam, és csak megerősít mindent, ami a [kezdeményezésünk] mögött áll" – vélekedett.

Az apácák nem csak a Palantirnak nyújtottak be részvényesi határozati javaslatokat – vagy fenyegetőztek annak benyújtásával –, hogy nyomást gyakoroljanak az igazgatótanácsokra az általuk erkölcsi kérdésnek tekintett ügyekkel kapcsolatban.

A világ egyik legnagyobb bankcsoportját, a Citigroupot az Amazonas-medencében folytatott fosszilistüzelőanyag-projektek finanszírozása miatt vonták kérdőre. Az apácák aggódtak a projekt a térség őslakos közösségeire mért hatása miatt, és felszólították a Citigroupot, hogy készítsen jelentést erről.

A bank 2024 áprilisában eleget tett ennek.

Arra a kérdésre, hogy az ilyen határozati javaslatok valóban hatékonyan befolyásolják-e a döntéseket, amikor sokuk nem szerzi meg a szavazatok többségét, Susan nővér azt válaszolta, ez attól függ, hogyan mérjük a sikert.

„A kongregáció 1976-ban nyújtotta be az első határozati javaslatát egy olyan vállalatnál, amelyről talán már hallottak: a Colgate-Palmolive-nál. A javaslat a reklámokban megjelenő szexizmussal [és a nők ábrázolásával] foglalkozott."

A részvényesek arra szólították fel a vállalatot, hogy lépjen fel a nemi alapú hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A vállalat ellenezte a határozati javaslatot, arra hivatkozva, hogy az indítvány szükségtelen, és a szavazáson nem kapta meg a szükséges támogatást.

Susan nővér ennek ellenére fél évszázaddal később sem csalódott.

„Eltűnt a szexizmus a reklámokból? Nem. Más most a helyzet, mint az 1970-es években volt? Igen."

„A nővéreknek, valamint a legtöbb értékalapú és vallási indíttatású befektetőnek az jelenti a sikert, hogy felvetik ezeket a kérdéseket, [és] hogy az igazgatótanács tagjainak foglalkozniuk kell velük."

Felmerül a kérdés, hogy részvényesként az apácáknak van-e nyereségük azokból a vállalatokból, amelyeknek a gyakorlatát bírálják? Igen, van - vallotta be Susan nővér, elismerve a helyzet iróniáját.

Hozzátette azonban, hogy a befektetésekből származó nyereséget az idős apácák egészségügyi ellátására fordítják, és csak kis mennyiségű részvényt birtokolnak.

Azt is határozottan leszögezte, hogy vannak olyan vállalatok, amelyekbe egyáltalán nem fektetnének be, köztük fegyvergyártók és olyan cégek, amelyek elsődleges tevékenysége a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése.

Ugyanakkor szerinte kapcsolatba kell lépniük a nagyvállalatokkal, és jelen kell lenniük ott, ahol a döntések születnek. „Ha távol maradunk a hatalom közponjaitól (…) akkor nincs beleszólásunk abba, hogy [mi történik]."

A Békés Szent József Nővérek kongregációt 1884-ben, XIII. Leó pápa pontifikátusa alatt alapították. Az ő munkássága ihlette a jelenlegi pápát névválasztásában.

Susan nővér szerint XIII. Leó pápa írta a katolikus társadalmi tanítás első, az emberi munkáról szóló dokumentumát, és mindkét pápa foglalkozott fontos társadalmi kérdésekkel.

Ezért Susan nővérnek határozott válasza van arra, amikor egyesek megkérdőjelezik, hogy szabad-e apácák egy csoportjának olyan módon befolyásolnia az üzleti gyakorlatot, ami politikai töltetűnek tűnhet, különösen a fokozódó polarizáció idején.

„Nem politikai pártokat támogatunk. Az isten által megteremtett világ értékét képviseljük, és azt, hogy minden embert megilletnek az emberi jogok. Ha ez politika, hát legyen."

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia