Oroszország katonákat nevel a gyerekekből a megszállt ukrán területeken is

Ukrajna déli részén, Herszon régió egy, orosz megszállás alatt álló területén található iskolában a gyerekek csendben állnak és nézik, ahogy társaik – bézs színű katonai egyenruhában és vörös svájcisapkában – érmeket és ajándékokat kapnak.

Az egyenruhás gyerekek a „Junarmija" tagjai, ami egy orosz hazafias, ifjúsági katonai mozgalom.

A név az orosz „Fiatal Hadsereg" (Junaja Armija) rövidítése. A legfiatalabb tagok mindössze nyolcévesek.

Azok, akik nem tagjai a szervezetnek, kívülállóként figyelik, ahogy a Junarmija tagjai kiváltságokat élveznek: külön étkezést a menzán jobb ételekkel, és különleges bánásmódot a tanároktól is.

Mi lesz azzal, aki nem csatlakozik

Az egyik diák, a 12 éves Szerhij elmondta, hogy megtagadta a csatlakozást.

Emlékei szerint emiatt kapott alacsonyabb osztályzatokat, valamint szigorú bánásmódban is részesült.

„Ők akkor is kitűnő jegyeket kaptak, ha fogalmuk sem volt semmiről" – mesélte.

Szerhij az orosz megszállás három éve alatt többször is iskolát váltott.

Most, hogy újra egy Ukrajna által ellenőrzött területen él, Szerhij úgy becsüli, hogy osztálytársai közel fele vett részt militarizált programokban – például a Junarmija mozgalomban, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) által szervezett kadétosztályokban, vagy a Roszgvargyija, a nemzeti gárda felügyelete alatt működő különleges őrjáratokban.

A gárda egy olyan biztonsági szervezet, amely közvetlenül az orosz elnöki hivatal alá van rendelve, nem része az orosz hadseregnek.

Ezekről a programokról úgy tartják, hogy a gyerekeket a majdani katonai vagy más biztonsági szerveknél letöltendő szolgálatra készítik fel.

A résztvevők különleges egyenruhát kapnak, jobb minőségű étkezésben részesülnek, és az iskolai vakáció alatt oroszországi kiképzőtáborokba küldik őket.

Mi az a Junarmija?

A Junarmiját 2016-ban alapította Szergej Sojgu, akkori orosz védelmi miniszter, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese.

A szervezetnek jelenleg több mint 1,8 millió gyerek tagja, Oroszországban és a megszállt ukrán területeken.

A Junarmija tagjai közül több mint 120 ezer csatlakozott az orosz hadsereghez 2025 májusáig.

A szervezet ukrán gyerekeket is toboroz az összes megszállt régióban.

A Junarmija vezetője, Vlagyiszlav Golovin egy orosz tengerészgyalogos, aki részt vett Mariupol ostromában.

A dél-ukrán várost 2022-ben, a teljes körű invázió első heteiben az orosz hadsereg hevesen bombázta. Civilek ezreit ölték meg és több tízezer otthon pusztult el.

Golovin a Junarmija küldetését úgy írta le, hogy annak „Oroszországot be kell oltania a gyerekek életének minden mozzanatába".

A gyerekeket megtanítják megcsókolni az orosz zászlót, elénekelni az orosz himnuszt, harceszközökkel bánni és lőfegyvereket összeszerelni.

Egy diák felidézte, hogy azt mondták nekik, hogy a kor nem számít – ha Ukrajna „megtámadja Oroszországot", fegyvert kell ragadniuk.

Golovin az „Elsők mozgalma" nevű ifjúsági szervezet helyettes vezetője is egyben, amely a „hagyományos szellemi és erkölcsi értékeket" hirdeti az „orosz világ" eszméjének jegyében.

Az ukrán gyerekek tömeges toborzása

Miután Oroszország 2022-ben négy ukrán régiót részben annektált, a Junarmija megkezdte a gyerekek tömeges toborzását.

Donyeck régióban jelenleg 180 hivatalos Junarmija-egység működik.

Mariupolban a helyi tisztviselők nyíltan arra biztatják a fiatalokat, hogy készüljenek fel a háborúra, olyan szónoki fogásokat alkalmazva, mint „harcolj a gonosz ellen" és „állj szilárdan".

Ukrajna dezinformációellenes központja szerint egyes iskolák teljes „Junarmija-osztályokat" hoztak létre, a szülőket pedig nyomás alá helyezik, hogy beírassák oda a gyerekeiket – bírságokkal vagy az iskolai szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozásával fenyegetve őket.

Az iskolákban „Beszéljünk az igazán fontosról" elnevezésű tantárgy kötelező óráin Ukrajnát neo-náci államként írják le, és tagadják az ukrán nemzet létezését.

A gyerekeknek azt tanítják, hogy Oroszország erős, és hogy Ukrajna okozta a Szovjetunió összeomlását.

A Junarmija közösségi médiája széles körű katonai kiképzésről tanúskodik: ezek a lövészettől az elsősegélynyújtáson át egészen a II. világháborús katonák maradványainak felkutatásáig terjednek.

2025 januárja és augusztusa között a szervezet legalább 1 275 rendezvényt szervezett a megszállt donyecki területen – ezek 84%-a háborúval vagy katonai szolgálattal volt kapcsolatos.

A gyerekek találkoznak orosz katonai toborzókkal és az úgynevezett „különleges katonai művelet" (a hivatalos orosz kifejezés az Ukrajna elleni háborúra) veteránjaival is.

Az események körülbelül 16%-a nem katonai jellegű, például parktakarítás vagy múzeumlátogatás, de még ezek is gyakran tartalmaznak ideológiai üzeneteket.

A kiképzés részét képezi a lángszórók, géppuskák és gránátok kezelése, valamint a Starlink rendszerek feltörése is.

A leggyakoribb események a II. világháborúra összpontosítanak, párhuzamot vonva a náciellenes harc és a mostani „neo-nácik" elleni küzdelem között, utóbbi alatt az ukránokat értve.

Egy új generáció a megszállt területeken

2025 augusztusáig több mint 43 ezer ukrán gyerek csatlakozott hivatalosan a Junarmijához.

Még azok a gyerekek is gyakran részt vesznek a programokban, akik nem szervezett tagok.

A tanárok felszólítják a diákokat, hogy menjenek el a rendezvényekre, a Junarmija tagjai pedig iskolákat látogatnak, hogy új tagokat toborozzanak.

Az eseményekről készült videókon a gyerekek betanult szövegeket mondanak el, anélkül, hogy valódi érzelmeket mutatnának.

Az ukrán gyerekek részt vesznek olyan orosz katonai-hazafias versenyeken is, mint például a „Zarnyica 2.0", amelynek célja a harci körülmények szimulálása.

A diákokat „hadseregekre" osztják, és kiképzik őket harcászati ismeretekre, drónok működtetésére és kiberhadviselésre.

Katonai kiképzőtáborok gyerekeknek

Oroszország több száz tábort működtet, ahol a gyerekek menetelést, lövészetet és drónirányítást tanulnak.

Ezekben a táborokban katonai irányítás mellett ukrán és orosz gyerekeket is kiképeznek.

A Yale Közegészségügyi Iskola (Yale School of Public Health) kutatói 210 ilyen helyszínt azonosítottak, amelyek körülbelül 20%-a kifejezetten a katonai kiképzésre összpontosít.

Az orosz hatóságok által létrehozott „Harcos" és „Avantgárd" központok harcászati taktikát, műszaki ismereteket és harctéri orvoslást tanítanak.

Példaként említhető Ivan Sifman, a Junarmija egykori tagja, aki 2022-ben harcban halt meg.", a Junarmija egykori tagja, aki 2022-ben harcban halt meg.

Iskolája példaképként emlékezett meg róla.

Az emberi jogok megsértése

Ukrajna dokumentált olyan eseteket, amikor elhurcolt ukrán fiatalokat besoroztak az orosz hadseregbe, ahogy betöltötték a 18. életévüket.

Ukrajna szerint Oroszország legalább 19 600 ukrán gyermeket deportált.

Moszkva tagadta, hogy ez erőszakkal történt volna, és azt állította, hogy ezt a gyerekek védelmében tette.

Az orosz hatóságok azt is tagadták, hogy akadályoznák az ukrán gyerekek hazatérését.

2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen, azzal vádolva őket, hogy ukrán gyerekek erőszakkal történő áttelepítését hajtották végre.

Az ENSZ kijelentette, hogy az ilyen áttelepítések háborús bűncselekménynek minősülnek.

Ukrajnának eddig több mint 1 500 gyermeket sikerült hazahoznia olyan szervezetek segítségével, mint a Save Ukraine.

A nemzetközi erőfeszítések – beleértve az elnök felesége, Olena Zelenszka közbenjárását és Katar közvetítői szerepét – tovább folytatódnak.

Besorozásról is érkeztek jelentések a megszállt területekről, legutóbb 2024 őszén.

Az orosz sorozások következtében ukránok haltak meg, miközben saját hazájuk ellen harcoltak.

Emberi jogi aktivisták szerint ez Moszkva stratégiájának része, amelynek célja az ukrán társadalom megosztása és egy mozgósítási infrastruktúra kiépítése.

Az ukrán ügyészek nyomozást indítottak a Junarmija vezetői ellen a gyerekek militarizálása ügyében.

A nemzetközi jog tiltja kiskorúak besorozását a megszálló erőkbe, és Oroszország lépései több egyezményt is sérthetnek.

A cikkben szereplő több közreműködő nevét megváltoztattuk, hogy megvédjük őket. Kiegészítések: Mariana Matvejcsuk

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.