Tudni fogják, hogy léteztünk? Az emberiség öröksége a távoli jövőben

Mi, emberek régóta kutatjuk a múltat.

Számtalan fosszíliát ástunk ki a földből – a Föld 4,5 milliárd éves történelmének relikviáit –, amelyek betekintést engednek abba, hogyan éltek az ősi fajok jóval azelőtt, hogy mi megjelentünk volna.

De adódik a kérdés: ha kihalnánk, és egy másik intelligens faj lépne a helyünkbe, tudnának-e vajon arról, hogy valaha léteztünk? Vagy hogy milyen volt a civilizációnk?

Csekély esély a fosszilizálódásra

Nem számíthatunk arra, hogy a jövő paleontológusai megtalálják a fosszíliáinkat – mondta Adam Frank, az amerikai Rochesteri Egyetem asztrofizika professzora.

„A Föld életének csak egy apró töredéke vált valaha fosszilisá, különösen akkor igaz ez, ha egy civilizáció geológiai értelemben csak rövid ideig létezik" – magyarázta.

Egy 2018-as tanulmány rámutatott, hogy annak ellenére, hogy a dinoszauruszok 165 millió évig uralták a bolygót, viszonylag kevés csaknem teljes fosszíliát találtunk eddig.

Így a tanulmány szerint, mivel az emberi faj eddig csak körülbelül 300 000 éve létezik, lehet, hogy alig hagyunk nyomot a fosszilis leletek között.

Másfajta nyomokat viszont hagyhatunk.

A Föld kémiai összetételének megváltoztatása

A bolygó természetes geológiájának részeként a kőzetek rétegekben -azaz sztratákban- rakódnak le a földben.

Egy-egy réteg kémiai összetétele összefügg a bolygó akkori állapotával.

Frank professzor szerint az ember által okozott klímaváltozás miatti hőmérséklet- és tengerszint-emelkedés hatással lesz arra, mi rakódik le a kőzetekben – és ez „valószínűleg több százmillió év múlva is kimutatható lesz".

„Látható lesz, hogy módosultak az oxigén- és szénizotópok, mivel a Föld klímarendszere megváltozott az emberi tevékenység miatt" – mondta az asztrofizikus.

Az evolúció átalakítása

Még ha a saját csontjaink nem is jelennek meg gyakran a megkövült leletekben, más fajok fosszíliáit valószínűleg megváltoztattuk – például azáltal, hogy növényeket és állatokat szállítottunk a világ különböző részeire, vagy megváltoztattuk a biodiverzitást.

Egy tanulmány szerint az összes emlős 96 százaléka vagy ember, vagy az ember által tartott haszonállat.

A világ madárbiomasszájának pedig több mint kétharmada a baromfiállományból származik.

Évente több mint 75 milliárd csirkét ölünk meg – állítja az Our World in Data nevű nonprofit kiadvány. Így ezeknek a szinte teljesen egyforma madaraknak a tömeges pusztulása akár fel is keltheti a jövő kutatóinak figyelmét.

„Megváltoztattuk a biológiai evolúció útját" – jelentette ki Jan Zalasiewicz, geológus, paleontológus, a Leicesteri Egyetem emeritus professzora.

„A jövő felfedezői azon fognak gondolkozni: 'Mi történt? Miért történt ez?'" – tette hozzá. „És majd arra a rétegre fognak fókuszálni, ahol mindez elkezdődött. Itt, nálunk."

Az „örökségünk"

A Discarded: How Technofossils Will Be Our Ultimate Legacy (Eldobva: Hogyan lesznek a technofosszíliák a végső örökségünk) című könyvben Zalasiewicz professzor és Sarah Gabbott professzor, a Leicesteri Egyetem munkatársa azt állította, hogy a mindennapi tárgyaink lesznek azok, amelyek fennmaradnak a Föld geológiai rétegeiben.

Ezeket technofosszíliáknak nevezik – legyen az egy alumínium italosdoboz, poliészter pulóver vagy egy mélygarázs.

Egy 2020-as tanulmány szerint évente 30 gigatonna tárgyat gyártunk – ez olyan, mintha minden ember hetente a saját testsúlyánál több tárgyat hozna létre.

A tanulmány szerint ma már több ember által készített tárgy van a világban, mint élőlény, ha csak a száraz tömeget hasonlítjuk össze.

A legnagyobb részarányt a beton teszi ki, ami a jövő felfedezőinek valószínűleg nem tűnik majd természetesnek.

„Az egyik módja, ahogy ma betont készítünk, az, hogy pernyét adunk hozzá… ami mikroszkóp alatt rettentően furán néz ki" – mondta Zalasiewicz professzor.

„Ha fosszilizált formákat látnak, betonépületek széleit, járdalapokat, akkor látni fogják, hogy ez valami egészen más, mint egy természetes réteg."

Sok anyagunk nagyon hosszú ideig fennmaradhat.

A műanyag [lebomlása] „valószínűleg nem csak ezer, hanem akár millió évig is eltarthat" – jelentette ki Gabbott professzor.

Olyan sokat gyártunk belőle, hogy az ENSZ szerint 2050-re több műanyag lehet az óceánban, mint hal.

De itt többről van szó.

„Vannak 4 milliárd éves kőzetek, amelyekben grafit található" – folytatta a professzor. „Így egy ceruza grafitja akár 4 milliárd évig is fennmaradhat."

A paleontológus szerint találtak már fosszilizált leveleket, amelyek több százmillió évesek.

„A papír cellulózból készül, ami ugyanaz az anyag, mint a leveleké. Így a papír megfelelő környezetben valószínűleg több százmillió évig is fennmaradhat" – húzta alá.

Bolygószintű változások

Az emberiség valószínűleg már most hatalmas nyomot hagyott a Föld geológiáján. Kérdés az, hogy ezt egy másik intelligens faj valaha, jóval a mi eltűnésünk után meg fogja-e látni.

De vajon van értelme elképzelnünk, mi marad utánunk több millió évvel?

Frank professzor szerint igen.

„Szerintem létfontosságú, hogy túljussunk ezen a technológiai éretlenségi időszakon, hogy képesek legyünk a Föld hosszú távú történetére koncentrálni" – érvelt.

„Ezek a bolygószintű változások évszázadokra, évezredekre, de akár tízezer évekre is hatással lesznek" – tette hozzá.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland